Az elkövető visszatér

Törökszentmiklós, egy hónappal a vetés után

Kerek egy hónapja, hogy elvetettük Törökszentmiklóson az egyik teljesítménykísérletünket. Visszatértünk és a következőket tapasztaltuk. Az állomány szép, itt-ott néhány vetéshibából fakadó hiányos parcella. Az új vetőgépünkkel azonban gyönyörű munkát végeztünk, a blokkok és az utak vonalát vonalzóval sem húzhattuk volna egyenesebbre, csúszás, fésűsség egyáltalán nincs (1. ábra). Az állomány 4-5 leveles állapotban van (2. ábra).

Preemergens gyomirtás híján a gyomok kisebb foltokban már jelentősebb gyomborítottságot mutatnak. A gyomok ellen a mai napon végeztünk postemergens kezelést 30% foramszulfuron, 30% izoxadifen-etil és 1% jodoszulfuron-metil-nátrium hatóanyagú gyomirtó szerrel. A vegyszeres gyomirtást követő egy hét után kultivátorral mechanikai gyomirtást is végre fogunk hajtani.

Az idei tél nagyon gyenge volt, ennek az lett a következménye, hogy minden növénykultúrában jóval több növényvédelmi problémát kell megoldani a termelőknek és természetesen nekünk, kísérletekkel foglalkozóknak is. Búzában a sárgarozsda igen nagy területeken okozott nagyon súlyos problémákat, több helyen a fuzárium okozta kár is jelentősebb. Kukoricában is hasonló a helyzet. Az ország kukoricatermesztés szempontjából fontos területein az átlagnál magasabb a kártevők okozta kártétel. Jóval erősebb volt a kukoricabarkó és a frittlégy kártétele, illetve a kukoricamoly rajzása is korábban elkezdődött. A törökszentmiklósi táblánkon mezei pocokkártétellel is találkoztunk (3-5. ábra). A pocok populációt gyérítendő, megjelentek a gólyák is (6. ábra). Érdekes megfigyelés volt a szőrőslábú viráglégy vagy a babszárrontólégy nyüvei okozta kukorica csírakori pusztulása, ami Békés megyében igen jelentős volt. Ezek a legyek nem számítanak kukorica-kártevőnek, de tápnövény hiányában a tápnövényt kereső legyek a kukoricatáblákra petéztek és az ott kikelő nyüvek a csírázó kukoricaszemeken táplálkoztak (7. ábra). Az enyhe tél miatt jelentősebb kukoricabogár kártétellel is számolhatunk, főleg a másodéves kukoricatáblákon. A kártevőkön kívül az eddigi évjárat a gombás betegségeknek is kedvező, így nagy valószínűséggel a fuzárium okozta megbetegedések mértéke is nagyobb lesz a tavalyinál. A tenyészkertben is elvetettünk, az állomány - néhány gyengébb csírázóképességű anyag kivételével - egyöntetű (8. ábra).    

1. ábra Az új vetőgépünk munkája: csúszástól és fésűsségtől mentes kísérleti tábla (Törökszentmiklós, 2014)  

2. ábra Az egyöntetű növényállomány (Törökszentmiklós, 2014)

3. ábra A mezei pocok (Microtus arvalis) károsítása (Törökszentmiklós, 2014)

4. ábra A mezei pocok (Microtus arvalis) rágása (Törökszentmiklós, 2014)

5. ábra A mezei pocok (Microtus arvalis) járatának bejárata (Törökszentmiklós, 2014)

6. A mezei pocok (Microtus arvalis) egyik természetes ellensége: a fehér gólya (Ciconia ciconia (Törökszentmiklós, 2014) 

7. ábra Légy nyűkártétele csírázó kukoricán (Fotó: Szeőke Kálmán, 2014) 

8. A tenyészkert (Martonvásár, 2014)