Az elkövető visszatér

Törökszentmiklós, egy hónappal a vetés után

Kerek egy hónapja, hogy elvetettük Törökszentmiklóson az egyik teljesítménykísérletünket. Visszatértünk és a következőket tapasztaltuk. Az állomány szép, itt-ott néhány vetéshibából fakadó hiányos parcella. Az új vetőgépünkkel azonban gyönyörű munkát végeztünk, a blokkok és az utak vonalát vonalzóval sem húzhattuk volna egyenesebbre, csúszás, fésűsség egyáltalán nincs (1. ábra). Az állomány 4-5 leveles állapotban van (2. ábra).

Preemergens gyomirtás híján a gyomok kisebb foltokban már jelentősebb gyomborítottságot mutatnak. A gyomok ellen a mai napon végeztünk postemergens kezelést 30% foramszulfuron, 30% izoxadifen-etil és 1% jodoszulfuron-metil-nátrium hatóanyagú gyomirtó szerrel. A vegyszeres gyomirtást követő egy hét után kultivátorral mechanikai gyomirtást is végre fogunk hajtani.

Az idei tél nagyon gyenge volt, ennek az lett a következménye, hogy minden növénykultúrában jóval több növényvédelmi problémát kell megoldani a termelőknek és természetesen nekünk, kísérletekkel foglalkozóknak is. Búzában a sárgarozsda igen nagy területeken okozott nagyon súlyos problémákat, több helyen a fuzárium okozta kár is jelentősebb. Kukoricában is hasonló a helyzet. Az ország kukoricatermesztés szempontjából fontos területein az átlagnál magasabb a kártevők okozta kártétel. Jóval erősebb volt a kukoricabarkó és a frittlégy kártétele, illetve a kukoricamoly rajzása is korábban elkezdődött. A törökszentmiklósi táblánkon mezei pocokkártétellel is találkoztunk (3-5. ábra). A pocok populációt gyérítendő, megjelentek a gólyák is (6. ábra). Érdekes megfigyelés volt a szőrőslábú viráglégy vagy a babszárrontólégy nyüvei okozta kukorica csírakori pusztulása, ami Békés megyében igen jelentős volt. Ezek a legyek nem számítanak kukorica-kártevőnek, de tápnövény hiányában a tápnövényt kereső legyek a kukoricatáblákra petéztek és az ott kikelő nyüvek a csírázó kukoricaszemeken táplálkoztak (7. ábra). Az enyhe tél miatt jelentősebb kukoricabogár kártétellel is számolhatunk, főleg a másodéves kukoricatáblákon. A kártevőkön kívül az eddigi évjárat a gombás betegségeknek is kedvező, így nagy valószínűséggel a fuzárium okozta megbetegedések mértéke is nagyobb lesz a tavalyinál. A tenyészkertben is elvetettünk, az állomány - néhány gyengébb csírázóképességű anyag kivételével - egyöntetű (8. ábra).    

1. ábra Az új vetőgépünk munkája: csúszástól és fésűsségtől mentes kísérleti tábla (Törökszentmiklós, 2014)  

2. ábra Az egyöntetű növényállomány (Törökszentmiklós, 2014)

3. ábra A mezei pocok (Microtus arvalis) károsítása (Törökszentmiklós, 2014)

4. ábra A mezei pocok (Microtus arvalis) rágása (Törökszentmiklós, 2014)

5. ábra A mezei pocok (Microtus arvalis) járatának bejárata (Törökszentmiklós, 2014)

6. A mezei pocok (Microtus arvalis) egyik természetes ellensége: a fehér gólya (Ciconia ciconia (Törökszentmiklós, 2014) 

7. ábra Légy nyűkártétele csírázó kukoricán (Fotó: Szeőke Kálmán, 2014) 

8. A tenyészkert (Martonvásár, 2014)

Vessünk, ne vessünk? Nevessünk! Azaz a vetésnek ebben az évben is folytatódnia kell!!

A laboratóriumi vizsgálatokon túl március első dekádjától elkezdődött az idei szezonra való készülődés. Március elején vetésterveket, vetésjegyzékeket készítettem, kiválasztottuk a megfelelő területeket az ország különböző részein beállított teljesítménykísérletekhez (ezeken a területeken fogom idén újra elvégezni a természetes cső- és szárfuzárium felvételezéseket), elkészítettem a vetésjegyzékeket. Ezek segítségével a kollégák kiszerelték az adott kukorica genotípusokból a kórtani tenyészkert vetéséhez szükséges vetőmagmennyiségeket.  A tavalyi metodikát követve a hét második felében vagy jövő hét elején tervezem a cső- és szárvizsgálatok kísérleteinek vetését a kórtani tenyészkertben. Közben parallel folyik az ország különböző termőhelyein beállított teljesítménykísérletek vetése, ma például Törökszentmiklóson kezdtük el a vetést. A nap elég izgalmasan kezdődött, hajnal 6 mm csapadék esett, ami elég volt ahhoz, hogy 13.30-ig ne tudjunk vetni. Miután megszikkadt a föld, nagy elánnal álltunk neki a munkának és 15.00-tól 19.45-ig a vetés 3/7-vel végeztünk. Ha az időjárás és a technika is engedi, holnap elvetjük a maradék részt. Azonban ahhoz korán kell kelnünk, így mára ennyit! Night!

1. kép A kisparcellás vetőgép

 

2. kép A napi adag

3. kép A gombás kukorica :-)

4. kép Csendélet

Az igazi gavallérok

A következőkben néhány mikroszkopikus kis gavallér képét mutatom majd be, kezdjük a Fusarium verticillioides-el. A képeken a fajt jellemző hosszú mikrokonidium láncok láthatóak (1-4. kép).

 

Feldolgozás

Az elmúlt napokban feldolgoztunk. Ha nem is éjt nappallá téve, de egy nap 8 órát mindenképp. Néhány kép a munkáról és a feldolgozott cső- és szármintákról.

1. kép A mesterségesen fertőzött és kontroll csőminták sorsukra várva.

 2. kép A feldolgozás.

3. kép A minta nedvességének és hektoliter tömegének meghatározása.

 

 4. kép A mesterségesen fertőzött csőminták.

5. kép A kontroll csövek.

6. Az eltérő szárfertőzések következményeként kialakult fertőzések.

 a, kontroll kezelés

b, steril fogvájóval végzett kezelés

c, szársértő okozta fertőzés

d, a Fusarium graminearum-mal fertőzött szár

e, talajba helyezett fertőzőanyag következményeként kialakult fertőzés

Elkezdtem a szárminták értékelését. A különböző módszerekkel történő fertőzések eredményeinek statisztikai értékelését már alig várom!  A TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt támogatásával beállított kísérletnél négy módszert használtunk a szárfertőzéshez:  (1) F. graminearum izolátummal fertőzött zabszemet helyeztünk a szárba, (2) a fertőzőanyagot (F. graminearum) a talajba helyeztük, (3) szársértő eszközzel juttattuk a fertőzőanyagot a szárba, (4) a kezeletlen növényeket kontrollként értékeltük. Az eddigi minták feldolgozása szerint jelentős különbségek vannak a kezelések között. Izgalmas lesz a statisztikai elemzés!    

A felfedezés 

A terveimmel ellentétben ma nem sikerült átoltanom az SNA-agarra a mintákat. Elkezdtem a meghatározást, a 90 mintából 40-et néztem át. Az eddigi minták zöme most is a Liseola szekcióba tartozó fajok túlsúlyát eredményezte. Az előhatározás alapján (telep alakja, színe, mikrokonídiumok) ismét a F. verticillioides faj előfordulása volt a leggyakoribb. Holnap tovább folytatom az előhatározást, majd azt követően elvégzem az átoltásokat.

1.       kép A PCNB-agaron lévő minták

2.       kép A változatosság gyönyörködtet

3.       kép Fusarium graminearum gyanús minta

    

4.       kép Talán Fusarium verticillioides?

  

5.       kép A petricsészék útvesztőjében

MEGLEPETÉS!!

A 2013-ban begyűjtött csőmintákról izolált és morfológiai jegyek alapján meghatározott Fusarium fajok és azok előfordulásának gyakorisága okozott némi meglepetést. A legnagyobb az volt számomra, hogy az eddig kiértékelt két termőhely mintái között F. graminearum fajt nem tudtunk azonosítani. Az is érdekes, ha nem is annyira meglepő, hogy a F. verticillioides előfordulásának aránya mindkét termőhelyen igen magas. Ugyan kukorica szármintákból izolálva Fusarium fajokat, ezzel a ténnyel már korábbi munkánk során is találkoztunk, de ezekre az információkra mindenképpen érdemes a közeljövőben odafigyelnünk. Véleményünk szerint ennek egyik legkézenfekvőbb magyarázata az, hogy ez a faj melegigényesebb az eddig csövet károsító Fusarium fajoknál, azaz melegedő éghajlatunk segíti elterjedését. A két termőhely Fusarium fajösszetétele a következő volt:

Bicsérd  F. verticillioides 81,25%

               F. proliferatum 18,75%

                                                                                              

Sárhatvan  F. verticillioides 70,00%

                   F. proliferatum 20,00%

                   F. subglutinans 10,00%   

Terveim szerint holnap a PCNB-agaron nevelt további termőhelyek csőmintáinak előhatározását fogom elvégezni, majd ezt követően az SNA-agarra történő átoltást is elvégzem. Ha nem jön közbe semmi előre nem tervezett program, akkor holnap újabb blog bejegyzésben képanyagot töltök majd fel.