Kórtani tenyészkerti munkák 2014

2014. 08. 08-án befejeződött az idei év kórtani tenyészkertjében beállított kísérletek mesterséges fertőzése. Mivel az idén néhány nappal később vetettük el a kórtani tenyészkertet, a mesterséges fertőzések is tovább tartottak. Az alábbiakban az elvégzett munkáról mutatok néhány képet.

1. kép A F. graminearum-mal, a F. culmorum-mal és a F. verticillioides-sel fertőzött, valamint a kontroll sor (Martonvásár, 2014)

2. kép Az adott sor mesterséges fertőzésének elvégzését jelölő színes drótok (Martonvásár, 2014)

3. kép A F. graminearum fertőzés két héttel az inokulációt követően (Martonvásár, 2014)

4. kép A F. culmorum fertőzés két héttel az inokulációt követően (Martonvásár, 2014)

5. kép A F. verticillioides fertőzés két héttel az inokulációt követően (Martonvásár, 2014)

6. kép A mesterséges szárfertőzés (Martonvásár, 2014)

Rezisztencianemesítés alapjai

Nem csak farmereknek! 

The toxicity of our city, of our city

Igen, mindenütt tele a világ méreggel! Reggelente elkészítjük a szívecskés müzlis tálkánkba az aznapi cornflakes reggelinket, majd leülünk és jóízűen elfogyasztjuk. S tesszük ezt nagyon helyesen, mivel míg a kukoricából az asztalunkra kerülő kukoricapehely elkészül, az előállítás minden lépésének szereplője – a mezőgazdasági termelőtől a kereskedőkig – azon dolgozik, hogy ropogós, ízletes és főleg egészséges termék kerüljön a fogyasztó asztalára. Ezen dolgozunk mi is, kukorica rezisztencianemesítésével foglalkozó kutatók. A pályázatban vizsgált fuzárium fajok különböző emberre-állatra egyaránt nagyon veszélyes mérgeket, mikotoxinokat termelnek, így ha egy adott kukorica vagy búza kevésbé ellenálló ezekkel a gombákkal szemben, a betakarított termény nem lesz alkalmas egészséges kukoricapehely elkészítésére sem. A következő néhány kép azt mutatja be, hogy hogyan állítjuk elő a fertőzéshez szükséges anyagokat, melyekkel mesterséges fertőzéseket végzünk a kukorica csövén és annak szárán. A fertőzött növények közül azokat választjuk ki és használjuk fel nemesítési alapanyagnak, melyek a leginkább ellenállóak a vizsgált fuzárium fajokkal szemben azért, hogy a kukoricapehely valóban a lehető legkevesebb mérget tartalmazza.      

1. kép Desztillált vízben többször felforralt, tannintól mentes, folyékony Czapek Dox táptalajban áztatott fogvájók

2. kép Az autoklávozásra előkészített fertőzőanyagok 

3. kép 121°C, 30 perc  

4. kép Inkubátorban a beoltott fertőzőanyag 

Az elkövető visszatér

Törökszentmiklós, egy hónappal a vetés után

Kerek egy hónapja, hogy elvetettük Törökszentmiklóson az egyik teljesítménykísérletünket. Visszatértünk és a következőket tapasztaltuk. Az állomány szép, itt-ott néhány vetéshibából fakadó hiányos parcella. Az új vetőgépünkkel azonban gyönyörű munkát végeztünk, a blokkok és az utak vonalát vonalzóval sem húzhattuk volna egyenesebbre, csúszás, fésűsség egyáltalán nincs (1. ábra). Az állomány 4-5 leveles állapotban van (2. ábra).

Preemergens gyomirtás híján a gyomok kisebb foltokban már jelentősebb gyomborítottságot mutatnak. A gyomok ellen a mai napon végeztünk postemergens kezelést 30% foramszulfuron, 30% izoxadifen-etil és 1% jodoszulfuron-metil-nátrium hatóanyagú gyomirtó szerrel. A vegyszeres gyomirtást követő egy hét után kultivátorral mechanikai gyomirtást is végre fogunk hajtani.

Az idei tél nagyon gyenge volt, ennek az lett a következménye, hogy minden növénykultúrában jóval több növényvédelmi problémát kell megoldani a termelőknek és természetesen nekünk, kísérletekkel foglalkozóknak is. Búzában a sárgarozsda igen nagy területeken okozott nagyon súlyos problémákat, több helyen a fuzárium okozta kár is jelentősebb. Kukoricában is hasonló a helyzet. Az ország kukoricatermesztés szempontjából fontos területein az átlagnál magasabb a kártevők okozta kártétel. Jóval erősebb volt a kukoricabarkó és a frittlégy kártétele, illetve a kukoricamoly rajzása is korábban elkezdődött. A törökszentmiklósi táblánkon mezei pocokkártétellel is találkoztunk (3-5. ábra). A pocok populációt gyérítendő, megjelentek a gólyák is (6. ábra). Érdekes megfigyelés volt a szőrőslábú viráglégy vagy a babszárrontólégy nyüvei okozta kukorica csírakori pusztulása, ami Békés megyében igen jelentős volt. Ezek a legyek nem számítanak kukorica-kártevőnek, de tápnövény hiányában a tápnövényt kereső legyek a kukoricatáblákra petéztek és az ott kikelő nyüvek a csírázó kukoricaszemeken táplálkoztak (7. ábra). Az enyhe tél miatt jelentősebb kukoricabogár kártétellel is számolhatunk, főleg a másodéves kukoricatáblákon. A kártevőkön kívül az eddigi évjárat a gombás betegségeknek is kedvező, így nagy valószínűséggel a fuzárium okozta megbetegedések mértéke is nagyobb lesz a tavalyinál. A tenyészkertben is elvetettünk, az állomány - néhány gyengébb csírázóképességű anyag kivételével - egyöntetű (8. ábra).    

1. ábra Az új vetőgépünk munkája: csúszástól és fésűsségtől mentes kísérleti tábla (Törökszentmiklós, 2014)  

2. ábra Az egyöntetű növényállomány (Törökszentmiklós, 2014)

3. ábra A mezei pocok (Microtus arvalis) károsítása (Törökszentmiklós, 2014)

4. ábra A mezei pocok (Microtus arvalis) rágása (Törökszentmiklós, 2014)

5. ábra A mezei pocok (Microtus arvalis) járatának bejárata (Törökszentmiklós, 2014)

6. A mezei pocok (Microtus arvalis) egyik természetes ellensége: a fehér gólya (Ciconia ciconia (Törökszentmiklós, 2014) 

7. ábra Légy nyűkártétele csírázó kukoricán (Fotó: Szeőke Kálmán, 2014) 

8. A tenyészkert (Martonvásár, 2014)

Vessünk, ne vessünk? Nevessünk! Azaz a vetésnek ebben az évben is folytatódnia kell!!

A laboratóriumi vizsgálatokon túl március első dekádjától elkezdődött az idei szezonra való készülődés. Március elején vetésterveket, vetésjegyzékeket készítettem, kiválasztottuk a megfelelő területeket az ország különböző részein beállított teljesítménykísérletekhez (ezeken a területeken fogom idén újra elvégezni a természetes cső- és szárfuzárium felvételezéseket), elkészítettem a vetésjegyzékeket. Ezek segítségével a kollégák kiszerelték az adott kukorica genotípusokból a kórtani tenyészkert vetéséhez szükséges vetőmagmennyiségeket.  A tavalyi metodikát követve a hét második felében vagy jövő hét elején tervezem a cső- és szárvizsgálatok kísérleteinek vetését a kórtani tenyészkertben. Közben parallel folyik az ország különböző termőhelyein beállított teljesítménykísérletek vetése, ma például Törökszentmiklóson kezdtük el a vetést. A nap elég izgalmasan kezdődött, hajnal 6 mm csapadék esett, ami elég volt ahhoz, hogy 13.30-ig ne tudjunk vetni. Miután megszikkadt a föld, nagy elánnal álltunk neki a munkának és 15.00-tól 19.45-ig a vetés 3/7-vel végeztünk. Ha az időjárás és a technika is engedi, holnap elvetjük a maradék részt. Azonban ahhoz korán kell kelnünk, így mára ennyit! Night!

1. kép A kisparcellás vetőgép

 

2. kép A napi adag

3. kép A gombás kukorica :-)

4. kép Csendélet

Az igazi gavallérok

A következőkben néhány mikroszkopikus kis gavallér képét mutatom majd be, kezdjük a Fusarium verticillioides-el. A képeken a fajt jellemző hosszú mikrokonidium láncok láthatóak (1-4. kép).